Pere-lízis

Hernád ismét - három napban: első, második és harmadik nap...

Délegyháza délig

Délegyházi bellyzés a nyári kánikulában...

A szépséges Ipoly

Első találkozásom az Ipollyal...

Hosszú horgász hétvége Hernádon

Közösségi horgász esemény saját szemszögből...

Balaton Hal-A-Ton

Egy nyaralás emlékképei..

Hajnali balinozás a Dunán

Egy hétköznap hajnali rövid lengetés..

Balatoni Bahamák

Egy kis nagyvilági életérzés idehaza..

I. Zagyva Party - Műlegyes verseny

Trópusi dzsungel az ország közepén..

I. Sió Műlegyes Kupa

Az első versenyélmény..

2014. szeptember 25.

Kamera gondok - SJ4000

Van nekem ez a kínai kamu GoPro kamerám. SJ4000 a típusa, ha valaki keresne ilyet.
Remek kis kamera, teszi a dolgát. Nagy hátránya, hogy az aprócska akkuja alig egy órát bír ki, míg a bele illő memóriakártyák ennek többszörösét bírnák. Ezért aztán beszereztem hozzá egy külső tápot.

Nemrég meghalta magát a kamera, mert a külső táppal a mikro USB porton keresztül használtam. A nyákra pár csepp ónnal odapöttyintett usb port nem éppen "akcióra" termett. Szóval kiszakadt mindenestül. Szétszedve így nézett ki.



Az első forrasztás nem sikerült jól, mert kontakt-hibás lett. Viszont annyira pepecs munkát jelentett, hogy más megoldást kerestem. A nyákon látszik négy forraszpont, köztük az 5V és GND. Gondoltam a lehetőség adott, és talán egy szerelhető tápcsatlakozó beépítése megoldást jelent. Ezt viszont csak 5mm-es méretben lehetett kapni, ami túl nagy, így ez a vonal elhalt. (Mondjuk fel nem adtam még teljesen.)

Újraforrasztás lett a megoldás és ónerősítés az USB csatlakozóhoz, és - ha már javítás - a HDMI-hez is. Illetve az egész megerősítése ragasztóval is (itt vigyázni kell a mikrofonra!!).
Randa most, de stabil az eredmény:


Ezer köszönet Ostyának!

2014. szeptember 24.

Pergettem

Pergettem és nahát! Nem is vagyok soviniszta műlegyes! Még magamat is megleptem..
Pergető ismerőseim/fórumtársaim hatása? Valószínűleg az, nagy százalékban. Különben is, varietas delectat, ahogy a művelt franciák mondanák. :-D

Na szóval beszerződött egy bot, orsó, zsinór és hozzá egy alap készlet műcsali. Ezekről majd később.
Irány a Balaton! Persze amíg erre várni kellett, tűkön ültem. Óriás csukákról álmodtam éjjel, meg hatalmas sügérekről.. Nem alaptalanul, de sajna azok nem az én fogásaim voltak.

A Balaton gyönyörű tiszta, de nagyon magas. 135 centi. Volt olyan hely, ahol a nádfal előtt már nem tudtam elmenni mellesben. Tükörvíznél még csak-csak, lábujjhegyen, de most volt szél és hullámzás is. Hiába eresztik a vizet a Sión át (valami 50 m3 másodpercenként) már több, mint két hete. Ráadásul csúcsra járatva az eresztést, mert pl. a Balatonkiliti mércén az 1996-os eddigi legnagyobb vízszintet megtoldották még hat centivel... De a Balaton nem adja magát. Az eresztés kezdete óta 13 centivel emelkedett a vízszint!! Ami nem csoda, mert egyedül a Zala 38 m3/s víztömeget táplál be. Az adatok szerint a többi befolyó simán többet táplál be, mint a (Sió 50m3/s - Zala 38m3/s = ) maradék 12m3/s. Nem vagyok szakember, de a logika azt diktálja, hogy még hosszú ideig fennmarad ez az eresztés a Sión. Ha tippelnem kellene, akkor hónapokra is simán tenném a voksom. Szóval mostanában nem tervezek Siós pecát.

Hívtak viszont egy kiscsoportos, pár napos pecára, amit - ha az egészségem és lehetőségeim engedik - ki nem hagynék. A csapatban én lennék a "csak legyes", így ez is motivált kicsit a pergetés el(újra)kezdésében. Lényegében az alapoktól.

Vissza a Balatonhoz... Végigjártam (vízben-parton) pár kilométert - el is fáradtam rendesen. Természetesen mikor máskor, mint az időm végéhez közeledve találtam meg azt a részt, ahol a balinok elég sűrűn szétcsaptak a kishalak között.
Ja, a védett részeken komoly csapatokba összeverődve jönnek-mennek a kishalak. 10-12 centis, ezüst-zöldes halak, amihez a Thrill 7 RBL (két thrillem van csak) jól illet. Feltettem és azzal dobáltam.

A legyezésben szerzett gyakorlatra fogom, de egész jól sikerült dobnom pergetve is. Mármint nem el-, hanem célba, távra. Sikerült jól felmérnem a nádfalak távolságát és előttük lefékezni a különböző tömegű csalikat. Oké, tudom - ez nagy, nyitott vízfelület.. Nem szállok el, mert tudom, hogy sok-sok gyakorlás kell ahhoz, hogy ezeket a pergető-eszközöket is a halfogás szolgálatába állíthassam. Csak annyit akartam mondani, hogy rosszabbra számítottam.

Fél óráig tartott a rablás sorozat a környékemen. Jó helyen voltam, jó időben, jó eszközzel és csalival. Sikerült többször is rablás közé-közelébe dobni aztán tekerni ezerrel. Sajnos egyik sem adott halat, de - mint már sokan elmondták, persze nem ezekkel a szavakkal - a balinok ügyesek.
Én meg még nem. De majd alakul.

Egy gébet azért fogtam (nem tudom, el kellett volna pusztítanom?). Több sügér-lekövetést sikerült elérni, de ennyiben maradtunk elsőre a pergetéssel. Természetesen lesz folytatás és a legyezést sem fogom hanyagolni. Nem tűnik rossz célnak a legyes-pergető kettősség (egység) elérése. Láttam már erre jó néhány példát.

2014. szeptember 1.

Sió, gyorsjelentés

Tegnap volt szerencsém a Sión pecálni egy kicsit. Jó a víz, de - ahol én voltam - küzdős volt a halfogás.

Ja, hogy miért nem mentem máshová? Nem tudom. A kihívások leküzdése jó fűszer egy hobbiban - talán ezért.

A nagyobbak nagyon kitanultak/finnyásak voltak. Közülük csak egyet sikerült magakasztani, de szákolni már nem. A kisebbekből három jött, de nem vagyok elégedetlen.



Egy légy - egy hal ment. Ha egy léggyel fogtam egy halat, akkor utána az már nem működött. Néha már azt hiszem, hogy ezek össze vannak kötve valami titkos agyhullámok szintjén: Ha az egyik megjárja, a többi rögtön és pontosan tudja mit kell kerülni..
Mindenesetre jöttek/rámozdultak szárazra, nedvesre és súlyozottra is.

Jó volt. Köszönet érte.