2014. május 19.

Evetke

Az Yvett nevű ciklon nyomán állandóan az volt az érzésem, hogy mintha Anglia ide költözött volna. Persze csak az időjárást tekintve azzal, hogy bármikor eleredhetett az eső.
A hétvégén volt egyszer fél órám, illetve egyszer másfél órám, amikor a vízparton kikapcsolódhattam kicsit.

A fehér, pávafarok galléros, rézfejű nimfákkal tudtam csak sikerrel horgászni, annyira kakaó volt az összes víz, és persze a Duna erősen áradt. Mindegy, pár domolykót sikerrel kifogtam.

Egyik sajnos nagyon mélyre nyelt. Kínlódtam a szabadításával, de nemrég lecseréltem a - túl nagynak gondolt - érfogómat egy kisebbre. Ezzel viszont nem tudtam ebből a torokból kiszedni a legyet. Nem tudom, hogy jót tettem-e, de hosszadalmas turkálást megelégelve, inkább zsinórt vágtam és visszaengedtem úgy a halat.

Illetve sikerült még magamat is szájba akasztanom. Tippet csere volt. A levágott legyet szájszélbe  vettem (Nagyapám cipészként a szögeket tartotta a szája szélén, míg be nem ütötte őket sorban), cseréltem a tippetet, majd ahogy vettem volna ki a legyet, megakadt a bőrömben. Nem volt kellemes élmény. Gondoltam is magamban, hogy akasztják a hóhért... Viszont gyorsan el is múlt a fájdalom, és seb sem maradt.

Ja, és a száraz légyre nem nagyon ugrottak, viszont a politücsök még jó lehet. Nedves légy nulla. A fehér nimfa az tényleg jól ment.

Vettem még két zsinórt is. Újakat. Bizony ám. Merthogy le voltak árazva. Vision Attack Standard WF5 Intermediate és Vision Presentation WF5 High Floating Tip került a készletbe. Egy szép orsót és egy Wychwood Quest 9ft #5-ös botot álmodtam mellé. Ha lesz a forrás rá, akkor lesz. Ha nem, akkor még elállnak a zsinórok itt egy ideig.




ui: Tudom, hogy az Ivett névnek nincs köze az Evetkéhez. Ez csak így esett.

0 hozzászólás: