2013. szeptember 20.

Versengés

Agymenés veszély. Bocs.
Másrészről, meg ez is hozzátartozik..

Talán ismert, talán nem, de van egy(-két) szakadás a legyes társadalomban (pont mint bárhol máshol, ugye), amivel jó ideig nem tudtam mit kezdeni. Nem akartam egyik oldalra sem állni, mert végül is a pártoskodásban való részvételnek nem sok értelmét láttam. Másrészt meg az ember - én is - zsigerből akarna tartozni hasonszőrűek közösségéhez, ha már úgy is létezik ilyen a szívemnek kedves legyező horgászathoz kapcsolódva.

Mindegy is, ez a vitás kérdés lezárult részemről - azt hiszem. Kaptam megfogadásra való, bölcs tanácsot, miszerint  lazán lehetek Egyikkel és Másikkal is normális viszonyban, attól függetlenül, hogy ők egy kanál vízben megfojtanák egymást.. Hogy én miért nem ezzel kezdtem..?! Mekkora hülyeség volt tőlem.

Na szóval, az idei évet az OVHB (www.ovhb.hu) versenyeire szántam, ezt már tavasszal eldöntöttem. De mekkora hülyeség volt ez is! Na nem, véletlenül sem a pártoskodás szól belőlem. Ez félreértés lenne. Sokkal inkább a csalódottság. De miért is?

Áprilisban lett volna két forduló a Pinkán és a Gyöngyösön. Nagyon vágytam oda, és arra, hogy ezeken a patakokon fogjak halat. Aztán jött a hír, hogy a versenyt elhalasztják Szeptember elejére. Készültem teljes szívvel, egészen addig, amíg két nappal a verseny előtt lemondták a két fordulót. Bumm. Nesze neked pofánverés. Legalábbis én így értelmeztem.

A két versenyből megmaradt a tavi forduló a Velencei tavon. Ez lesz holnap. Már ha lesz, mert az időjárás előrejelzések szerint erős szél lesz, 40 km/órás befújásokkal. Ilyen időben akár a ki sem futhatnak a csónakok a vízre. Nem beszélve arról, hogy mindhárom, a helyet ismerő legyes ismerősöm szerint, a tavon alapvetően minimális az esélye a legyes halfogásnak. Nekem meg különösen, aki sohasem balinoztam a Velencei tavon.

Szóval az első forduló elmaradása, a második esélytelensége, és még egy ok miatt, úgy döntöttem, hogy kihagyom az "egész" bajnokságot. Opció lehetne a Sió kupa, ami épp ugyanezen a napon van (véletlenül, vagy sem), de arra már a perei kiruccanás miatt nem visz rá a lélek (ez a még egy ok) a családom miatt.
19-re lapot húzni..? Ííííí.

Így történt: Hazaérkeztem a Hernádról, a család épp a kapuban. Megpuszilom őket sorban, de a legkisebb kitér, még csak rám sem néz. A tekintetében ott van a női szemrehányás: ugyan semmi baj, de közben tudod, hogy nagy a baj. Közben három éves a szentem! Mindegy, ha van puszi, ha nincs, akkor becuccolok. Kiakasztom szárítani a mellest, aztán a többi cuccot, mellényt, botokat és orsókat külön teszem, stb. Közben összefutunk a kicsivel "valahogy", és a karomban ül már, amikor megkérdezem, hogy miért nem kaptam puszit. A válasz határozott és tiszta: Mert nem jöttél haza.

Ennyike.
Hajrá mindkét versenyen résztvevőknek, de én most egy kicsit maradok itthon.


0 hozzászólás: