2013. június 24.

Délegyháza déltől

Annyira jól esett a múlt hétvégi délegyházi tavi pedálozás, hogy ma ismételtem.

Reggel dolgom volt, így csak déltájban értem ki a vízpartra, ráadásul ott szereltem össze mindent: bellyt, botot miegymást. Szóval nem voltam túl gyors.
Ma másik uszonyt vittem, mert kaptam egy profi búváruszonyt, ami miatt a régitől megváltam. Ez hosszabb és lágyabb. Időbe telt, de erőlködés nélkül hozzászoktam. Egyedül az a lassú előre (tehát nem a normál hátráló irányú) evezgetés kialakítása került hosszabb időbe és több figyelembe. Végül azért ez is sikerült.

Meleg volt. Meleg + vízpart = tömeg. Nem öröm, de aaakkkkora ez a délegyházi tóvilág, hogy csak sikeredett találni félreesőbb partszakaszokat, nádfalakat, öblöket, ahol többé-kevésbé nyugodtan tudtam dobálgatni. Cserébe viszont elég sokat-, mit sokat?! állati sokat!! - kellett taposni a kerülgetésekkel. Szerintem a múltkori alkalom másfél-kétszeres távolságát kellett ma letudni. Hát nem most nem szaladgálok, az biztos.

A pisztrángsügér fogásra nem lehetett panasz. Négyet fogtam közülük. Kettőt csak akasztottam, de nem lett belőle eredmény. És végül egy jókora naphallal zártam a napot.

Ami még említésre méltó, egy szép amúr, ami a védekezéséből ítélve, felülmúlta az eddigieket.
Az egyik kis szigeten költöttem el az uzsonnám, majd a sziget oldala mellé dobtam és máris megakasztottam. Kifogni nem sikerült, csak megakasztani és kb egy percig fárasztani. Aztán... egyik pillanatban még előttem három méterrel forgolódott, majd villámgyorsan alám vágott és csak egy ütést éreztem az uszonyom elején. Gondolom annak az élén szakadt el a tippet.

Lehet érezte, hogy vége lenne, merthogy elvittem volna. Már csak azért is, hogy eggyel kevesebb növénypusztító legyen a vízben. Sokan panaszkodtak rájuk, hogy annyira kiirtották már a vízi-növényzetet, hogy kárát látják a többi halak. Ívás, rejtekhely, stb. Szóval ideológiával készültem, hogy tegyek jót a víznek és valamit a konyhaasztalra is..
Sebaj. Legközelebb.

Jó volt. Élvezetes délutánt kaptam. Köszönöm.



Végül egy kis búvárkodós videó. Semmi flikkflakk. A törés széléig követtem a medret.
Elég sivár világ. Hát ha ez az amúrok vétke...


2 hozzászólás:

Kár, hogy az az amur nem lett meg. No nem a konyhaasztal miatt, de egy ilyen hal mindig színesíti a palettát.
Külön csillagos ötös azért, mert nem erőlteted a sügereknél azt a gusztustalan szájbanyúlós felemelést, amit a "profik" annyira preferálnak.

Köszi. Legközelebb - ha nyílik lehetőség - újra megpróbálom.
Köszi. :D