Pere-lízis

Hernád ismét - három napban: első, második és harmadik nap...

Délegyháza délig

Délegyházi bellyzés a nyári kánikulában...

A szépséges Ipoly

Első találkozásom az Ipollyal...

Hosszú horgász hétvége Hernádon

Közösségi horgász esemény saját szemszögből...

Balaton Hal-A-Ton

Egy nyaralás emlékképei..

Hajnali balinozás a Dunán

Egy hétköznap hajnali rövid lengetés..

Balatoni Bahamák

Egy kis nagyvilági életérzés idehaza..

I. Zagyva Party - Műlegyes verseny

Trópusi dzsungel az ország közepén..

I. Sió Műlegyes Kupa

Az első versenyélmény..

2013. május 26.

A Sió mint gyógyír

Zoold ismét hívott (köszönet érte!), hogy megyünk-e a Sióra. Persze, hogy menjünk. Naná.
Reggel 5:30-kor ébresztő, 6-kor találkozó, fél nyolc után már a Sió partján álltunk.

Útközben azért kitárgyaltuk az eresztést is, hogy mi várható: jó eséllyel kimosta a medret a Balaton "fölös" vize, de ugyanakkor ez talán elmosta a ivadékokat is. Lehet, talán üres víz fogad, ha a hullám letolta a halakat a Dunába.

Ahogy az első métereken haladtunk a Sió partján, felülről nézve elsőként úgy tűnt, hogy tényleg nincsenek halak, de aztán tisztult a szem, és nem csak néztünk, de láttunk is. Halakat, de többnyire kicsiket.

Bementünk a vízbe. A parton jól látszott az eresztés nyoma. A víz alá került susnyás nagyobb része eltűnt, csak a száraz szárak maradtak. Köztük kilátszott a csupasz föld.
A letisztult partszél elég puha volt, de nem süppedtünk kötésig. A víz széle a szokásos puhább iszap, míg a meder teljes szélességben szépen kitisztult, kellemes sóderes aljat lehetett látni. A mederben a növényekkel fedett részeken találkoztam pár helyen a büdös-gázos-iszapos régi hordalékkal, de csak alig pár helyen.

Amúgy ahol jártunk a mederben a növényzet jó sok helyen fedte a vizet (néhol Zagyvára emlékeztető volt), a halak szépen be is álltak közéjük és a szélük alá, fedésbe. A nap legjobb lekövetései innen jöttek.

A mellesem már pár alkalom óta beázott a jobb combomnál. Eleinte csak kicsit, de aztán egyre jobban. Bekentem a varrásokat pálmatex-el (ezt hogy kell írni helyesen??), de nem segített. Aztán véletlenül észrevettem, hogy a külső réteg elengedett a belsőtől, így megvolt az ok, de javítani nem tudtam. Hacsk nem valami randa gányolós módon.
A fórumon épp ketten is említették, hogy a Decathlonos mellessel bajuk van, és az egyikük javasolta, hogy vigyem vissza, mert két év a csereidő. Fél évre emlékeztem, de azért - ha már épp nálam volt és ott jártam - megkérdeztem lehet-e cserélni. Hát kérem szépen, tíz perc múlva vadi új mellessel távozhattam. Nekem csak pozitív tapasztalttal szolgált eddig a Decathlon. Csak ajánlani tudom másnak is. (Ja és nem szponzorálnak.)

Elkezdtük ütni a vizet.Egy rézfejű  red-tag-el kezdtem. Pár dobás után hal. Inkább halacska. Na, akkor már nem jöttünk hiába.
Keresgélem a halakat, próbálok alkalmazkodni a talán átalakult helyzethez. Rengeteg apróhalat látok mindenhol. Úgy tűnik, hogy a magas víz nem zavarta az ivadékok fejlődését. Fogom a kis méretű halakat sorra, annak ellenére, hogy a légy elég nagy méretű. Váltok montanára, aztán rézfejű montanára - semmi. Megint váltok, pheasant tail, aztán súlyozott, meg rézfejű pheasant tail, hares ear, fehér testű-fekete nyakú-rézfejű tegzes, vyca, fiery brown.. Inkább kevesebb lelkesedéssel fogadják a halak őket.
Mondjuk a fehér tegzes később adott egy halat, beesőre. Ez elég jellemző, beesőre fogom a legtöbb halat: kb háromnegyedét. A tudatosan becsapott halak száma alacsony, és ez azért zavaró.

Váltok polibogárra. Nagy a siker: ütik-verik. Egyedül a reakcióidőm akadályoz, na meg a hosszú előke. Rövidítek, de még így is hosszú. Végül csak beáll a megfelelő hossz. Sprődebb .15-ös fluoro tippet válik be a legjobban. A vékonyabb szakad a vizi-susnyában, a vastagabb meg a halakat zavarja.

Sokszor erős a szél, ami folyásirányból fúj és kavarog. Legtöbbször lefelé vagy lefele-keresztbe dobok. Felfelé a célzás csak elvétve sikerül.

Zoold elsőre egy bodorkát fog. Szúnyoglárva utánzattal próbálkozik. A halaknak tetszik. Sajnos a sneciknek is. Átmegyünk az alsóbb részekre.

Útközben a gát tetején haladva megpillantunk három nagy halat. Én kapásból rávágnám, hogy ős-vér-domolykók, de Zoold inkább amúrnak gondolja őket, de nem biztos. Nincs mire ellenkeznem. Zoold mindenesetre olyan 3 kilósra becsüli őket. Csorog a nyálam, olyan szépek. Rájuk próbálunk, hátha, de persze elhúznak, még mielőtt a víz széléhez érnénk.
Később egy másik nagy árnyékot látunk eltűnni egy homályos gödörben. Talán csuka, talán süllő. Zoold szerint inkább utóbbi a mozgása alapján.
Mindenesetre a nagy halak jelen vannak, és az eresztés nem tüntette el őket.

A szubjektív vélemény alapján az eresztés nem ártott sem a halállománynak, sem az ivadékoknak, plusz kissé még javított is a meder tisztaságán. A Balatonon viszont szinte észrevehetetlen változást hozott (-4cm).

Az utolsó halam a legnagyobb, persze ez is beesőre. Valami növénycsomó mellől szedtem ki. Elk hair caddis volt a nyerő.
A végén csak ezzel pecáztam. Nagyszerű lekövetéseket sikerült kicsikarni, de ennyiben is maradtunk minden nagyobb hallal. A nagyobb tolóhullámok általában leforduló-, oldalra kanyarodó hullámban végződtek, akárhogy változtattam is a mozgatáson. Úgy tűnik, hogy a nagyok teli voltak, vagy mind nagyon óvatosan evett.

Hazaindulás előtt elhúzott mellettünk egy záporfelhő. Nagy dörgések közepette csak a széléből kaptunk némi permetet. Nem úgy hazafelé: jégeső, meg aliglátokkiaszélvédőnpedigfullonmegyazablaktörlő...

Nagyszerű nap volt. Asszem a Sió mellett akarom tölteni a nyugdíjas éveimet..


2013. május 22.

Valahogy más

Ez a szezon valahogy más.
A rövidtávú tapasztalatommal is így érzem, de ebben megerősítenek mások is.

Betli betli hátán. A favorit legyek nem működnek. Az eddig megszerzett - és megalapozottnak hitt - tudásbázis csődöt mond.
Az összes általam járt vízen voltam és orbitális betliket könyvelhettem el. Persze egy-egy sneci akadt, de még azok sem úgy, mint máskor ész nélkül.

Nagy nullát fogtam gyakorlatilag biztosnak hitt helyeken, biztosnak hitt legyekkel. Ott bosszankodtam fel, amikor a Balatonon, mellettem tíz méterrel, egy német spiccbotos vendéghorgász, a megérkezéséhez képest fél órán belül kifogott egy lapát méretű keszeget, majd egy nagy tükröst. Én meg egy árva sügért vagy vörösszárnyút sem voltam képes kapásra ingerelni egész napos pecával.

Hajajaj.
Mindegy. Megyek következő alkalommal újra.
A Sión is újra jó a víz. Lehet azt kellene megpróbálni megint.

2013. május 17.

És akkor jött a mocsok

Reggeli gyors peca ismét. Az első fél órában sikerült két kicsi domolykót kifogni.

Most először ölt a szakáll nélküli horog. Ha szakállas lett volna, akkor nem történ volna meg: A hal leugrott a horogról, bele a susnyásba. Tíz percig kerestem, letapostam egy méteres körben a gazt, de nyomát sem leltem. Mintha sohase lett volna, úgy eltűnt. Tán az ufók..

Kisütött a nap és leállt az addigi forgolódás. Amint elbújt megint a felhők mögött, újraindult. Továbbálltam, és elmentem egy pár km-el odébb, ahol a múltkor kicsit nagyobb halakat is láttam.
Az első fél órában számtalan lekövetés, odacsípés volt egy rézfejű pheasant tail-re. Szebbnél-szebb halakat láttam villanni a homályos mélyben. Aztán bármit csinálhattam, nem volt több rámozdulás.

Ellenben egerek cincogtak mellettem a magas fűben, egy teknős verekedte át magát a túlpartra, és egy kövér patkány is tiszteletét tette a túlpart szélén. Szóval a természetet nem zavartam, csak a halakat bosszantotta a jelenlétem.

Aztán egyszer csak megváltozott a patak hangja. Bezavarosodott és vastag rétegben hozott magával gazt és fűszálakat. A mederben is görgette a zöldet a sodrás. Finoman szólva: nem volt ideális a víz a horgászatra.
Aztán egyre több haltetemet láttam. Sose látott/hitt méretű halak tetemei úsztak el előttem sorban. Domolykók, kárászok, pontyok.

Feltételezem a partot kaszálták, mert végig embermagas gaz volt, és onnan jött a zöldség. Viszont attól miért döglöttek volna a halak? Nem tudom. Ide is elért volna a csatornásító közmunkás természetirtás?

2013. május 15.

Balaton vízeresztés számokkal

Az alábbiak kizárólag laikus számolgatásai. Csak azért foglalkoztam vele, mert érdekelt az egész.

(Képek: www.vizugy.hu)

A www.siocsatorna.hu/ oldalról a következőket tudtam meg:
A Sió-csatorna egy időszakosan használt csatorna, ezért a használata során bizonyos üzemeltetési folyamatokat be kell tartani. A csatorna csak nagyon minimális része betonpartfalas, a nagy része földbe vájt mederből áll. A mederpartfal szinte végig töltés is egyben. Az üres meder kiszárad, a töltés földszerkezete kissé fellazul. A vízeresztés kezdetekor első lépésben pár napig kis vízmennyiséggel (5-10 m3/s) telíteni kell a medret, ekkor a töltések földje szép lassan feltelítődik vízzel, átnedvesedik, stabilizálódik a szerkezete. Ezt a vízmennyiséget folyamatosan kell növelni, így 1-2 hét alatt elérhető a hajózási vízszint, amely 20-30 m3/s átfolyást jelent siófoki zsilipnél. Ha hirtelen indulna nagy mértékű vízeresztés, akkor a csatorna kiszáradt medre nem bírná el a víz nyomását, sok helyen átszakadhatna és kimosódhatna a töltés. Hajózási program előtt általában alkalmaznak egy átmosást is, azaz a vízeresztést 30-50 m3/s nagyságúra emelik folyamatosan, mely során az uszadékokat és egyéb mederben lévő szennyeződéseket a víz kimossa. A csatorna tehát 1-3 hét alatt válik hajózhatóvá. A zsilip maximális kapacitása kb. 80 m3/s, de az utóbbi években a Balaton alacsony vízállása és az eresztések elmaradása miatt a meder állapota leromlott, és emiatt legfeljebb kb. 65 m3/s mértékű vízhozam lehet a vízeresztés mértéke (2006. januári érték).
A vízengedés végén szintén egy apasztási folyamatot kell végezni. Ennek lényege, hogy lassan és fokozatosan csökkentik az eresztés mértékét, így fokozatosan szárad ki a töltések földszerkezete. Ha a víz hirtelen eltűnne a csatornából, akkor a partfalakon a nyomás megszűnne, az átázott töltések földrégei megcsúsznának és beomlana a partfal. A vízeresztés mértékétől függően kb. 1-2 hét alatt tehát kiüríthető a csatorna.
Mindezek azt is jelentik, hogy a Balatonból leengedhető vízmennyiséget a csatorna üzemeltetése is erősen befolyásolja. Nyitáskor a meder telítése, az uszadékok kimosása, a hajózási program és a záráskori apasztás miatt legalább 8-10 cm-t csökken a Balaton vízszintje, ekkora vízmennyiséget egy-egy eresztés alkalmával minimálisan le kell engedni. Tehát a Balaton vízszintszabályozása során kis mértékben, 1-2 cm-rel nem csökkenthető a vízszint. Fontos megemlíteni, hogy a Sió-csatorna megfelelő állapotban tartásához szükséges is lenne évenkénti legalább egyszeri használat (vízengedés).

A mostani vízengedés nem volt fokozatos, ahogy az adatokból is látszik. Ez inkább az ereszd neki kategória. Persze most a sok csapadék miatt telítettebb lehetett a töltések földje, így talán nem is kellett óvatoskodni.

Jó eséllyel ennek a hirtelen elengedett vízmennyiségnek az lehetett a célja, hogy átmossa a Sió csatorna medrét.
Horgász szemszögből azért megjegyzem: kit érdekelnek az épp leívó halak és azok ikrái..? For greater good? Hmm?




Sokan kaptak sikítófrászt a vízeresztés miatt, hogy a Balaton kiszárad, meg végre van víz, minek ereszteni, stb. Megmondom őszintén, hogy én is hajlottam ezekre, de ahogy az első pár napos adatokat láttam, máris megértettem, hogy ez alaptalan hangulatkeltés

Számolgassunk!
A Balaton felülete 594 km², víztömege kb. 2 milliárd m3. A Sión két hete "dől a víz". A Balaton vízszintje 2 cm-t csökkent. Ez utóbbi adathoz hozzátartozik, hogy 124-ről indulva volt 125 cm-es vízállás is az eresztést követő 5. és 6. napokon, és csak ezután indult meg a csökkenés. Feltételezem ez a tápláló vizek hatása lehetett. Ha a befolyó vizek hatásától eltekintve mondjuk ~5 cm-es vízszintcsökkenéssel számolok, akkor a következő (és a tévedés jogát fenntartó) eredményekre jutok. 594 km² = 594.000.000 m²  --> 594.000.000 m² x 0,05 m = cca 30.000.000 m3. Vagyis két hét alatt a Balaton elveszítette a vízkészletének ~1,5%-át.

Ha a Balaton egy 2 literes üdítős palack, és a Siófoki zsilip a kiöntőnyílás, akkor a palackunk nyílása olyan kicsi, hogy egy vékony fogpiszkálóval is elzárható.

A mondás szerint egyetlen meleg nyári napon a Balaton képes elveszíteni 1 cm-t, azaz 6.000 m3 vizet. Amit a jelenlegi eresztéssel arányosíthatunk, két hétre számolva: Napsütés 85.000.000 m3 vs. Eresztés 30.000.000 m3. 
Lehet be kellene tiltani a napsütést.. khm

2013. május 4.

Maiden voyage

Majális alkalmából - amit a Balaton mellett töltöttünk, és mert a csónakos tilalomnak épp vége volt - vízre szálltam a bellyvel, most először.
Fújt a szél ezerrel, így jó néhány órát eltöltöttem a nádfal előtt pedálozva. A keszegívás javában tartott, így üres kézzel és erősen sajgó bokával fejeztem be a napot.
Estefelé még a mólóra kinéztem, de üres kézzel távoztam onnan is. Még csak egy kapás sem volt.

A belly amúgy jól szuperált. Az uszonyok nemkülönben, habár az utolsó pánt nem szorított rendesen, illetve a bő csizmaméret miatt jól kidörzsöltem a bokám.