2013. március 30.

Tavaszodik, de tényleg

Annak ellenére, hogy az időjárás jelentősen még nem változott meg, a halak azt üzenik, hogy itt a tavasz.

Délután indultam, viszonylag későn. Déltájban volt némi napsütés, és az ebből feltornászott 8° egész jól kitartott késő délutánig.

A Dunához mentem, mert egyrészt a régen látott helyeimet meg akartam már nézni, másrészt a vízállás épp alkalmas volt egy kis gázolásra is (Bp-i mérce 253 cm, 3.6°-os vízhő).
Az első helyen leragadtam, mert szép fröcskölő szedéseket láttam. Kerestem az ideális helyet, amit végül széllel majdnem szemben beállva találtam meg.

Az első dobás halat hozott: a múltkori alkalomkor fenthagyott streamerrel dobtam egyet, és kabátba akasztottam egy kicsikét. Rögtön váltottam, de a nedves legyekre csak apró csípkedések érkeztek, de ezen kívül semmi.

Egy ideje elkezdtem kötni szakáll nélküli horgokra. Pontosabban a meglevő horogkészletem alakítom át rendesebben: kötés előtt lereszelem a szakállat. Nem letöröm, vagy lenyomom, hanem simára lereszelem. Az ilyen horgokra kötött legyek külön dobozba gyűlnek.
Na most elővettem őket, és a halaknak nyújtoott esély azonnal kifizetődött. Sorra fogtam a halakat. Talán egy akadt csak le, és sokkal könyebb volt a horogszabadítás is. Érdekes mód, talán még jobban is ült két nagyobb hal szájában a szakálltalan horog..

Utólag nézegetve a képeket, már kevésbé tűnnek ooolyan nagynak a halak, de ott a vízparton csak ámultam mekkora halak jönnek. Másra nem is tudom fogni, mint a hosszú tél elvonási tüneteire.


Az szép délutánt az estével érkező eső zárta. Még egy félórás sárdagasztós kocsiszabadítás is várt rám a hazaút előtt. Hiába, a part mélyen át van ázva, és még a szilárdnak tűnő helyek is becsaphatják az embert.
Hintáztatás közben annyira összevertem a kocsit sárral, hogy az aszfalt út első nagy pocsolyája közepén megálltam és pocsolyavízzel mostam le az ablakokat, hogy kilássak valamennyire.

A tavaszodást jól mutatja, hogy a tegzesutánzatok vitték a prímet a fogósságban.
Szóval itt a tavasz. Már biztos.





Halhatározásban kérhetek segítséget? Már nem merek.. A vöröses uszonyú halak domik? A szürke uszonyos balin?

5 hozzászólás:

Barátom, minden elismerésem!! Ennyi halat már nem is emlékszem mikor tartottam kézbe :-) A határozást nem tudom teljes bizonyossággal megejteni, mert nem látható a halak egésze de szerintem jól gondolod, hogy a piros uszonyosok domolykók, a szürkék meg kisbalinok.

Imádom ezt a blogot a gyönyörű fotók és a természet szeretete miatt. Egy kérdés: én tudom rosszul, hogy ha egy helyen, egy módszerrel több méreten aluli halat fogsz, akkor azt abba kell hagyni?

Szia. Köszönöm a dícséretet és kritikát.
Az említett dolog új nekem - holott nem kellene, hogy az legyen. Utánanéztem és itt találtam meg: http://www.mohosz.hu/horgaszrend2.html. Ezen belül "III. Horgászati etika szabályai" és ennek 8. pontja.

...Ha valamely vízszakaszon sorozatosan méreten aluli, vagy fajlagos tilalom alatt álló hal akad horogra, a halállomány kímélése érdekében változtassunk helyet és szükség szerint módszert...

Első reakcióm az volt, hogy mentegessem magam, mert hiszen én nem viszek haza halat, szakáll nélküli horog, meg kímélet és CnR... Meg a többiekhez képest én hűdenagyon, míg mások a szabadrablás, húshorgász, stb.. Meg, hogy túlzás ez a magyar valóságban..

Aztán rájöttem, hogy ejnye, igazad lehet. Deklaráltan nem akarok fanatikus vagy bigott vagy farizeus vagy szabály-fetisiszta lenni, de ez a szabály helyénvalónak tűnik.

Megrágom és megemésztem.. Asszem be fog épülni az én rendszeremmbe is.

Köszönöm a hozzászólásod.
Nagyra értékelem!

Féltem, hogy nem fogadod pozitívan... Igazából a kisbalinok miatt kérdeztem, kíváncsi voltam a véleményedre. Nagyra becsülöm a hozzáállásodat, komolyan. Ez a c&r, nem az ehetetlen iszapízű kockatavi csüngőhasú zsírponty! Továbbra is görbüljön a bot, kattogjon a vaku! :)