Pere-lízis

Hernád ismét - három napban: első, második és harmadik nap...

Délegyháza délig

Délegyházi bellyzés a nyári kánikulában...

A szépséges Ipoly

Első találkozásom az Ipollyal...

Hosszú horgász hétvége Hernádon

Közösségi horgász esemény saját szemszögből...

Balaton Hal-A-Ton

Egy nyaralás emlékképei..

Hajnali balinozás a Dunán

Egy hétköznap hajnali rövid lengetés..

Balatoni Bahamák

Egy kis nagyvilági életérzés idehaza..

I. Zagyva Party - Műlegyes verseny

Trópusi dzsungel az ország közepén..

I. Sió Műlegyes Kupa

Az első versenyélmény..

2013. január 31.

Naptár

Most sok helyen közel egyszerre kerül fel ugyanez a bejegyzés.
Az elkészítésben a dicséret McFly-t illeti: Köszönet a munkádért!
A naptár letölthető alább képenként és egyben - tömörítve is.



2013. január 19.

Urban fishing

Urban fishing avagy városi horgászat.
A téma mindig izgatott, de el sem tudtam képzelni, hogy valaha én is kipróbálhatom.

A hetünk a szokásosnál is zaklatottabb volt. Többször szorultunk családi segítségre, amikor már nem volt elég az idő. Ezt még überelte a hóesés is, ami alapvetően nem furcsa dolog így télvíz idején, mégis a média országos drámaként tálalta. Minket csak abból a szempontból érintett rosszul, hogy lassította a mozgásunkat, így a családi logisztika finoman szólva is "kihívásokkal nézett szembe"...

Na mindenesetre túl vagyunk rajta. Ma még egy üres húsz percem is akadt (amiről persze utólag kiderült, hogy csak elsakkoztam magam az idővel, így a végén rohanás lett belőle). És épp a Városligetnél. És - a szarkazmus minden jele nélkül - épp volt nálam egy bot, orsó, doboz légy... Most az egszer tényleg véletlen egybeesés volt.



Múltkorában, még Karácsony előtt valamikor volt egy kiscsajszis sétálós fél órám. A városligeti tő körül ütöttünk el némi fennmaradó időt. Az első öt perc után elkérte a kabátomat, maradtam pulcsiban. Aztán még öt perc múltán felkéredzkedett a nyakamba - apavigyél.. Mindenesetre jóóó alaposan megnéztük a kacsákat (ápáppápápápáp) és a poén, hogy egy akkkora halat láttunk abban a kis vízben és betonteknőben, hogy leragadtam vagy tíz percre. Egy befolyóval szemben tartotta magát és kapdosta el a bejövő kaját-mocskot.


Minden nap nagy volt a kísértés, hogy a bölcsi előtt lenézzek oda egy legyes bottal és pár nimfával.. Na ezért volt bekészítve a cucc, de a mai adódó alkalom csak a véletlen szülötte.

Dobáltam neki mindenfélét, de semmi sem érdekelte. Fajtáját nem tudtam meghatározni (hátha valamelyik olvasóm igen *), de ez most nem szégyen, hiszen egy fórumtárs fényképe szerint ilyen halakat is lehet fogni ebből a nagy, városi, halas, genetikai olvasztótégelyből. Asszem a kissrác lazán veri Atyafi lazacát ezzel az űrbéli szerzettel...

Ma ennyi volt. Legközelebb újra megpróbálom, ha adódik alkalom a legközelebbre. És persze ha addig nem vasvillázza ki valaki a vízből ezt a szép állatot.

Béke. Hólapát.

(*): azt mondják harcsacápa, Pangasius féle

2013. január 11.

Caddis Pupa - egyéb verziók

McPhail-től nem csak egy  fajta caddis pupa, azaz tegzeslárva található a youtube-on, hanem még ezek is. Ezek a korábbi verziói, de pl az a felső nagyon-nagyon tetszik.





A fentieken beindulva kötöttem ezeket. #8-as horog, és a színválasztás a meglevő anyagoktól függött.
Az alsó kettőnek kemény lakk torfedőt csináltam. A felsőbe pedig belecsempésztem a "vastag olvasztott UV monofil"-szemeket - igazából ennél csak a potroh más.



Kicsit körbenéztem még a neten, hogy ne csak a McPhail féle univerzumban éljek és másoktól ezeket találtam:





Érezhetően túl sok infó kavarog már a fejemben, de ezek nagyon tetszenek. Próbálkozom csak.
Montanákat és nedves-legyeket is kötögetek, mert tavaly nagyon hasznos volt mindkettő.

Üres fogási napló leadva. Állami megújítva. Éves jegy megvásárolva. Pénztárca behorpadva.
Ennek ellenére jó érzéssel tölt el, hogy már mehetek, amikor akarok... helyesebben, amikor tudok.

2013. január 3.

Online horgászjegy

horgaszjegy.hu - Egész véletlenül botlottam bele, de csak támogatni tudom - teljes mellszélességgel. A részletekért javaslom ezt a linket.


Nemrég írtam egy levelet aMOHOSZ-nak felületesen ezt érintő témában, de a válasz elkeserítő volt. Nem azért mert a válasz értelmetlen vagy érvek nélküli, esetleg logikátlan lett volna. Nem volt az, sőt kimerítő választ kaptam. Hanem azért elkeserítő, mert két teljesen külön malomban őröltünk. A MOHOSZ méretű szervezetnek megvan a maga helye és szerepe, de az a válaszukból számomra egyértelműen kiderült, hogy nem ott vannak, ahol szerintem-, az egyszeri horgász szerint kellene lenniük. Valami számomra nem (ki)ismert érdekrendszer gravitációs ereje mára már olyan mértékben torzítja a MOHOSZ feladatellátását, ami már szerepvesztéshez vezetett.

Látom, hallom, olvasom, hogy a MOHOSZ számol a sporthorgászok létezésével, de a bőrömön szemernyit sem érzem. Sőt, csak a húshorgász megközelítést látom és tapasztalom mindenhol. Kezdve a horgászrendben (ahol a fogás = zsákmány = elvitt hal = hús, kg), a horgászjegy-kezelés szabályaiban, a fogási naplón át, a természetes vizek halkitermelő lobbijával szembeni hatástalan ellenállásban, az élőcsalis horgászat visszaszorítására való törekvés teljes hiányában, és a többi és a többi.


Látom, hallom, olvasom, hogy a MOHOSZ számol a horgászturizmus fontosságával, de a semmit sem látok belőle. Még csak nyomokban sem tudok felidézni ilyet.
Látom, hallom, olvasom, hogy a MOHOSZ számára a halőrzés milyen fontos, de három éve egyetlen ellenőrzésbe sem futottam bele, pedig jó sok vízen megfordultam.
Látom, hallom, olvasom, hogy a MOHOSZ egyetért, hogy a rabsic = vadorzó, tolvaj és bűnöző, de csak a panaszt és rémtörténeteket hallom vissza a halőr ismerőseimtől, hogy a nyilvánvaló tettenérés után hogyan is sétálnak ki ezek a káros-károkozó személyek az igazságszolgáltatás kezei közül.

A Magyar Országos HOrgász SZövetség horgász-képviseleti, lobbista, érdekképviseleti, fejlesztői, hal- és természetvédelmi funkcióiból én csak szóbeszédet látok, hallok és olvasok.
Számomra a MOHOSZ végleg múltban ragadt, mozdulni képtelen, környezetétől elszeparálódott, mára már csak vegetatív életfunkciókat ellátó őskövület.

Hogy lehet, hogy magánkezdeményezésből indult el az online jegyárusítás?
Hogy lehet, hogy egy vállalkozás próbál létrehozni egy országos érvényű adatbázist, amire építve létezhet a netes napijegyvásárlás, azonosíthatóak az eltiltott személyek, egyszerűsödik-korszerűsödik az ellenőrzés?
Hogy lehet, hogy az országos szövetség az EU pályázatok pénzeiből (amelyhez státuszából eredően jobban hozzáférhet, mint más) ezekre még kísérletet sem tett?
Hogy lehet, hogy amikor annyi mindenre jut az EU pénzekből mindenféle jogcímen, akkor pl természetvédelem jogcímén nem jut semmi a sorvadozó halőrzésre?

Én nem hallok ilyenekről, pedig az ilyenekkel jól lehetne virítani, mert a PR értékük elég nagy.

Hogy lehet, hogy egy vállalkozás hamarabb ráérez a közösségi és a kornak megfelelő igényekre, mint a hivatalos képviseleti szervünk?
Hogy lehet, hogy még mindig kartotékokban, dossziékban, szelvényekben, kézírásos bejegyzésekre alapuló dokumentációkban gondolkodó emberek hozzák a döntéseket? Hogy lehet, hogy ugyanezek a személyek nem is hallottak elektronikus ügyintézésről, digitális adatbázisokról és adatkezelésről?

Hogy lehet, hogy a horgászoknak nem tudnak állami jegyet adni bármilyen okból is, habár jogos elvárás lenne, hogy a következő évi dokumentumok beszerezhetőek legyenek akár már december elejétől kezdve?

Hogy lehet, hogy az elektronikus horgászvizsga ötlete még elő sem került az arra hivatott szervezetben, miközben egy független forrás már akár készen is áll rá.
Hogy lehet, hogy úgy kell összevadászni az aktuálisan érvényes információ- és szabályhalmazt, ha egy új vízterületre szeretnék menni, és ennek megoldására nem az országos szervezet tesz erőfeszítéseket, hanem független weboldalak?

Pozitív változást reméljek? Mire alapozva?
Addig is csak támogatni tudom az ilyen kezdeményezéseket.
Hajrá horgászjegy.hu!! Maradj meg egyszerűnek, függetlennek, korszerűnek, és valódi szolgáltatást nyújtónak!

Bogarászás

Pupa egyik FB bejegyzése után újra (a korábbi rém rondára sikeredett) megpróbálkoztam csonti-légy kötéssel.
Az első eredmények nekem tetszettek, így aztán csonti-báb-léggyel is megpróbálkoztam. Kicsit vékonyka lett, szemben a csontival, mert az meg duci - ha egymáshoz hasonlítom őket. Önmagában mindkettő jobban mutat.

A McFly féle műlégykötős sorozat után megpróbálkoztam polibogárral, vagyis a mártöbbszörnekifutottde sehogysemsikerült katica-légy kötésnek. Egy kicsit szélesebb anyagot kell vágnom, hogy jobban kiadja a félgömb formát, de azért már ez is bekerült a "kipróbálós" legyesdobozba.

Ugyanide került ez a zöld poli-rózsabogár is. Nem tudom mennyire számít majd a színe. A fekete ugyanilyen már bejött.

A McPhail Caddis Pupá-t is gyártogatom. 14-es méretben szeretném majd megkötni, de elfogyott az ehhez szükséges horog. A pótlás meg még nincs meg. Csináltam 6-os méretben is, és valami lódarázs méretű-alakú eredmény született. Hátha kategória.