Pere-lízis

Hernád ismét - három napban: első, második és harmadik nap...

Délegyháza délig

Délegyházi bellyzés a nyári kánikulában...

A szépséges Ipoly

Első találkozásom az Ipollyal...

Hosszú horgász hétvége Hernádon

Közösségi horgász esemény saját szemszögből...

Balaton Hal-A-Ton

Egy nyaralás emlékképei..

Hajnali balinozás a Dunán

Egy hétköznap hajnali rövid lengetés..

Balatoni Bahamák

Egy kis nagyvilági életérzés idehaza..

I. Zagyva Party - Műlegyes verseny

Trópusi dzsungel az ország közepén..

I. Sió Műlegyes Kupa

Az első versenyélmény..

2012. december 31.

Fagyos betli

Nem fogtam semmit, de legalább a naplemente szép volt.
Ugyanott, ugyanazokkal - és mégis semmi.  Ez is azt mutatja, hogy mennyire forgandó a horgász-szerencse.
BUÉK!

2012. december 28.

Téli apróhalas

Hosssszzzúúú, hooossszzúú ideje nem volt lehetősége a kezemnek halszagúnak lenni - már csak azért sem mert nálunk a Karácsonyi vacsorának nem része a halászlé. Négy vagy öt Karácsony tapasztalata, hogy nem bírja a gyomrom ezt az ételt - az okát nem tudom.

Mindenesetre én nem is ilyen halas élményre vágytam. Voltam ugyan a parton, de csak a befagyott víz nézett vissza.
Na de ma végre! Három órám volt horgászni, és a szép tavaszias idő miatt végre eséllyel indulhattam. A Sina-telepre mentem a Váli-vízhez.

A hevenyészett terv annyi volt, hogy a telepen leparkolok, majd onnan gyalog a torkolatig megyek, onnan pedig vissza.

A Dunán komoly árhullám van épp (két napja 440-en tetőzött, most 400 cm és 3C°), így az szépen visszaduzzasztotta a vizet egészen a Sina-telepi hídig és még azon is túl. Szóval a túra lerövidült - csak a 6-os út hídjáig és onnan vissza.
Igazából még ennyit se kellett volna menni, mert a halak a telepi hídnál forogtak, alsóbb részeknél semmit sem láttam belőlük.

Próbálkoztam kapásjelzős dead-driftes nimfázással, de alig-alig eredménnyel.. Egy pár csipkedést lehetett csak látni, de a nagyon várt eltűnős-kapásjelzős élmény elmaradt. Váltottam kapásjelző nélküli legyezésre és mindenféle légyre. Végül ismét a személyes favorit (vagy rám ragadt) módszer, a nedves-legyezés jött be. Megint Fiery Brown, viszonylag lassan bevontatva.

Csak pici halakat fogtam, de azok kimondottan agresszíven szedték le a legyet. Kicsi hal - nagy élmény. Részemről elfogadható párosítás. Főleg így a tél közepe felé, ugye. Alig akaródzott abbahagyni.


2012. december 21.

End of World

Ha ezt holnap bárki is olvassa, akkor az ironikus...


2012. december 14.

Natare necesse est

Navigare necesse est...

Magyarra általában "hajózni muszáj"-ként fordított latin mondás sokszor motoszkált az agyamban. Vízpartra szorult horgászként hatványozottan éreztem a hajózási kényszert. Próbálkoztam így, vagy úgy, meg másképp, hogy valahogy vízre szállhassak ismét. Az anyagi kötöttségek sorban levágták a lehetőségeket, míg pár hete fellobbant bennem a láz újra, és most a bellyk felé kezdtem érdeklődni.

Pali nagyon rendesen felajánlotta, hogy kipróbálhatom az ö belly-jét mielőtt még belevágok, hogy lássam kell-e ez nekem tényleg. Azonban a gépezet időközben már beindult.
Kaptam több eladói ajánlatot is, de az egyiket - számomra legjobbat - nem hagyhattam ki. A családom is rábólintott, így tegnap este büszke tulajdonosa lettem egy belly boat-nak, más néven float tube-nak, vagy magyarán hascsónaknak.
Valahogy egyik elnevezés sem tetszik. Még az úszó zöld izé is jobb...

Ha már hajózás és úszás. Az UZI (úszó zöld izé) nem hajó, ezért a szólás így módosult az én szószedetemben: úszni muszáj.

Szóval a jövő évi horgász terveimben ez az eszköz jelentős szerepet kap majd. Remélem beválik.

Kép: www.taimen.com-ról

2012. december 13.

McPhail caddis pupa - na mégegyszer

Ez is hajnal fél kettő felé készült, céges vacsora-, az azzal járó pár pohár jó bor-, és egy pohárka nagyon finom meggypálinka után. Ez okból is, többé-kevésbé elégedett vagyok vele.


2012. december 12.

Légykötés: McPhail Caddis pupa

A hideg téli idő beköszöntével egyre többet kötök legyeket. Gyakorlatilag naponta 1-3 darabot. Csak úgy telnek a kiürült dobozok.
Nagy része általánosan használt légy, mint Pheasant tail nimfa, Elk hair caddis, Hares ear, Vyca, ilyesmik.
Van naponta fél órám, és jól ki is tudom használni erre.

Hiányzott nagyon még egy tartalék bobbin, mert az első bobbinom hegyéről levált az üveggyöngy, és nem sikerült visszaragasztani sehogy se. Durvább cérnákhoz és drótokhoz jó így is, de a főként használt bobbin mellé jó lett volna egy másik. A neten találtam egy ötletadó videót a házi készítésű bobbinokról, így összedobtam egyet kb tíz perc alatt. Randa (nagyon, nagyon - és még ez sem fedi nagyon a valóságot), de eddig ugyanúgy teljesít mint a másik kettő. Szóval megtartom, de nem mutogatom.

Egyre nagyobb rajongója vagyok Davie McPhail-nek. Rengeteget tanulok a légykötős videóiból.
A héten az engem a leginkább foglalkoztató legye/filmje/légykötése ez volt:



Az eredeti hozzávalók:
Horog: #12-18 Tiemco 2457  |   Cérna: Uni 8/0 sárga  |  Test: Sárga Antron fonal  |  Hát: 1/8 bolharák hát, barna  |  Tor: Barna fókaszőr   |  Lábak: Barna fogoly toll  |  Szem: Fluo-sárga 0.30-as monofil   |  Szarvak: Vadkacsa szárnytoll

Habár a családom minden valószínűség szerint azt gondolja, hogy bőven elég légykötős anyagom van, a valóság az, hogy közel sincs elég..
A fentiekből hiányzott a horog, cérna, fonal, illetve a háthoz, torhoz, lábhoz, szemhez és szarvakhoz való anyag. :-D Azaz semmim sem volt az ajánlottnak megfelelő anyagokból.
Viszont helyettesítő anyagokban gondolkodhattam, és gondolkodtam is - a héten ezen járt a agyam tudat alatt.

Végül ezeket használtam a fentiek helyett:
Horog: #10/12/14-es scud horog  |  Cérna, test: Uni strech fehér (a sárga alapszínt fehérre változtattam, illetve tervben van, hogy filces színezéssel a sárgát is kipróbálom)  |  Hát, szarvak: fácánfarok toll  |  Tor: fekete gyapjú dubbing (próbálkoztam cipőfűzőből készített dubbinggal is, de azt elvetettem végül)  |  Lábak: barna tyúktoll  |  Szem: átlátszó 0.40-es monofil, sárga körömlakkal színezve

Minden nap kötöttem egyet, aztán újranéztem a videót, aztán alakítottam a dolgon, újrapróbáltam. Aztán újra és újra. Nekem nagyon érdekes visszanézni, még így pár nap távlatából is (plusz, hogy még vége sincs a folyamatnak), hogy mennyit változott a légy ezalatt.

Első próba:

Lábak a hát tetejére bekötve, ráadásul tévesen a tor után. Szarvak sehol.

Második:

Ugyanaz, mint előbb, de a szenek már jobbak, viszont a tor.. ehh

Harmadik:

Lábak nagyjából a helyükön. Vannak szarvak is, de a tor után bekötve. Tor és fej nem válik külön.

Negyedik:

Ez ma hajnalban (1 és 2 óra között) készült - jó kókadt is vagyok most.
Na szóval alakulgat. Van még mit finomítani, de már ennek is örülök.

A fotókon a vízjeles logó McFly ajándéka. Ezúton köszönöm neki.

2012. december 7.

Agymenés: Statisztika és egyenleg

Hétvégére levajaztam volna egy kis pecát, de azt úgy tűnik elfújja majd a fagyos szél.
Lassan közeleg az év vége és mint ilyenkor jellemző - bennem is előjött az egyenlegkészítés gondolata. Jól van, tudom: még fél hónap van az év végéig.
Álljon itt egy kifordított egyenlegvonás - agymenéssel megspékelve.

Van ahol a blog statisztika az isteni mérőeszköz és deklaráltan az elsődleges cél az ilyen-olyan nézettség elérése. Természetesen én is figyelem, már csak azért is, hogy visszajelzést kapjak, hogy mikor engedek szabadon az internet ragadósan kitörölhetetlen emlékezetébe egetverő hülyeséget és mikor nyújtok valami hasznosat mások számára. Azonban arra kellett rájönnöm, hogy a statisztika alapján a kettő között nem lehet igazi különbséget tenni. A blog statisztika csal, megcsal, becsap. Aki erre alapoz, az önmagát is becsapja. Nem is kicsit. Nagyon.

Újabban azt figyelem, hogy ha bejegyzek valamit, akkor az első pár órában egy tucat ember olvassa, viszonylag jól körülhatárolható (nagyobbrészt horgászblogos) körből. Aztán másnapra ez nagyjából megduplázódik. Egy hét, két hét múlva visszanézve meglepő dolog látszik: az, hogy a tendencia töretlen.
Na de minek olvasná valaki minden nap újra és újra ugyanazt, amit már elolvasott?! Egyszer rendben. Kétszer - jól van, biztos elsőre csak sietve átfutották. Háromszor - ne már. Négyszer, többször - ????

Kicsit jobban megnézve a statisztikákat látszódik, hogy az idő haladtával az olvasói kör változik meg: a horgászblogos kör helyét átveszi a google kereső és annak robotjai, illetve a spamrobotok hada.
Már az első hét eltelte után a harmada a látogatóknak nem valódi "olvasó". Nem lehet reális a kínai, ukrán, orosz, egyesült-államokbeli, kanadai, stb rákeresések tömege.

Elnagyolt számolgatás után azt kell mondjam, hogy a blogom jelenlegi ~27 ezres nézettsége a releváns nézettséget tekintve nem lehet több, mint 5-10 ezer látogatás. Nagy számnak tűnik ez így is, de nem az, mert napi cca 5-10 látogatást jelent. (Inkább lefelé kerekítve, mert még ez is soknak tűnik.)

Mindezt csak azért írom, hogy megfelelő önértékeléshez hasznos önvizsgálatot tartani, pl. hogy az ember helyére tudja magát tenni a virtuális tér e félreeső szegletének egyik elrejtett bugyrába.
Mindenesetre az biztos, hogy a nézettség hajszolásban - már akinek ez a cél - nem a legmegfelelőbb eszköz egy horgászati témájú blog. A marketing régi szabálya, hogy szöveg helyett a képek-, és halak helyett a nő-gyerek-kutya téma jól el tud adni mindent. Nem lehet túl vidám annak akinek se kép, se kutya hal, se asszony, se gyerek..

Na, hogy egy nagy kerülő után elérjek a témához is - egy ennyi az évértékelőm röviden:
A horgász-terveim közül jó párat sikerült megvalósítani, jó párat meg nem. Volt sok betlis napom, és volt, hogy az Élet szép halakkal ajándékozott meg. Az éves egyenleg mindenképpen pozitív - aprólékos elemezgetések nélkül is. A hétköznapokat sokszor jellemző elfáradás, lefáradás és bosszankodás mellett kivételes pillanatokat kaptam ismét a horgászat során: Pihentem, felfrissültem, örültem. Ennyi elég is.
Most jön a neheze: jó és reális horgász célokat faragni 2013-ra.

Na, Áldás, Békesség, meg Bort, Búzát!